2015. április 18., szombat

7.rész

Sziasztok! Meghoztam a hetedik részt ,ami bár rövid lett, de előkészíti a további eseményeket. Jó olvasást hozzá! :)

7.: Back

*Amy szemszöge*
Már lassan két hónapja, hogy eljöttem Londonból Buenos Airesbe. Már két hónapja, hogy Niall nem keresett. Hiányzik.
Sophi is szakított Harry-vel majd hazautazott Malibura, de telefonon szoktunk beszélni ha van időnk. Felkerestem egy dalkiadó céget, ahova be is kerültem a dalaimmal. Nagyon örültem neki, csak egy baj van: ismét Londonba kell költöznöm.
Jelenleg egy bérelt házban élek a part közelében, ahova esténként ki szoktam menni gondolkodni a múlton. Minden nap adnak híreket, interjúkat a fiukról és Niall boldognak tűnik. Egyedül Liammel szoktam beszélni telefonon, már olyan mintha a bátyám lenne; arról is beszámoltam neki, hogy vissza kell mennem Londonba a munkám miatt, és hogy a régi házamba megyek vissza. Megkértem, hogy ne szóljon Niallnek az érkezésemről.
Már megvan a jegyem is, egy hét múlva utazom.

*Egy hét múlva

Már nagyon izgulok, bár kicsit félek is a hazatéréstől, ezért megkértem Liamet, hogy jöjjön ki elém a reptérre.
Mikor leszállt a gép felvettem a csomagjaimat és megkerestem Liamet, akinek a nyakába ugrottam, mikor megláttam és egy hatalmas puszit nyomtam az arcára. Ezután betettük a csomagokat a kocsiba, majd elindultunk hozzám, de előtte beugrottunk egy szupermarketbe, hogy tudjak szendvicseket csinálni, mikor hazaérünk.
Otthon elkészültem a kajával, majd leültünk a nappaliba beszélgetni:
-          Niall hogy van? Látta, hamar túltette magát rajtam – mondtam szomorúan
-          Nem, ez nem igaz. Egész nap a szobájában ül, ki sem akar jönni. 
-          Ott van neki Alicia…
-          Elküldte a p****** aznap, amikor elmentél.
Elég sokáig beszélgettünk, kb éjfélig, majd elbúcsúztam Liamtől és elmentem aludni…..


2015. április 14., kedd

6. rész

Sziasztok! Hosszú- hosszú kihagyás után itt a hatodik rész, és ami jó hír, hogy hamarosan jön a többi is, amik nem lesznek izgalomtól mentesek.

6.: Elment örökre

*Niall szemszöge*

Amikor Amy házához értem már nem volt ott senki, csak az üres szekrényeket találtam. Elkezdtem zokogni, mert azt hittem, hogy soha többé nem látom őt.
Harry, aki utánam jött, a földön talált rám.

-          Niall, mi a baj? - guggolt le mellém
-          Itt hagyott…. örökre.. - zokogtam még jobban
-          Vissza fog jönni, szeret téged! – vígasztalt Harry
-          De nem fog…..

Mikor megnyugodtam egy kicsit visszamentünk a házba, ahol felfutottam az emeletre és magamra zártam az ajtót egész napra. Soha nem sírtam még lány miatt…..
Miközben a gondolataimba merültem valaki kopogott:

-          Én vagyok az, Alicia. Bemehetek?
-          Nem! Menj innen, most!
-          Nem! Beszélnem kell veled!
-          Kapsz 5 percet….
-          Ni..Niall én szeretlek!
-          Nem érdekel! Én csak is Amy-be vagyok szerelmes. Menj el! Nem érted? Itt hagyott miattad!
-          Mert te megcsókoltál……
-          Nem érdekelsz, soha többé nem akarlak látni! – üvöltöttem, mire megjelentek a többiek én pedig a földre rogytam

A srácok kivitték Aliciát a szobámból, csak Harry maradt velem.

*Harry szemszöge*

Niall teljesen össze van törve, nem tudom mit csináljak vele. Sophi is elutazott valahova, nem mondta meg, hogy hova. Hiányzik.

-          Hé, haver! Nem éri meg egy lány miatt sírni!
-          De….de én szeretem őt….